Bombolone: Kürtőskaláccsal próbálkoztunk, de nem is akárhogy...

Kürtőskaláccsal próbálkoztunk, de nem is akárhogy...

Ismét egy szuper hétvégét töltöttünk Kisecseten és a 40°C dacára bizony begyújtottuk a kemencét és a grillt is. Persze a tűzzel nem én foglalkoztam, én csak gyúrtam, kelesztettem, nyújtottam és készítettem a tésztákat. Szokás szerint sült kenyér és pizza a kemencében, valamint az első próbás kürtőskalács a grillen.

Volt némi baki, ugyanis a tűz mesterei(m) nem voltak csúcs formában. Nem fűtötték fel eléggé a kemencét, úgyhogy a pizza 15 perc helyett 30-40 percet sült, miközben igyekeztek helyre hozni a hibát. A grillről visszapakolták a parazsat a kemencébe, további fákat tettek be, de az ugyebár idő, míg felfűt a kemence. A pizza ugyan így is finom lett, de közben a kenyértészta már kétszer akkorára dagadt, mint kellett volna. Sebaj, végül az sem lett rossz.

Közben a grillnél maradt parázs meg már szinte kihűlt, így sikerült is egyből megtapasztalnunk a kürtőskalács egyik alapvető hibáját. Mindjárt el is árulom, de következzen először is a recept.

Ja, kérem, a lényeget még nem is mondtam. Szerintetek egy sima, mezei kürtőskaláccsal kezdtem? Dehogy! Töltött változatot készítettem egyből, ugyanis Apósomék Erdélyben, Kőszegremetén ettek ilyet és ódákat zengtek róla, úgyhogy muszáj volt rögtön ezzel indítani. Persze nem kellett nagyon rábeszélniük, mert a múltkori nutellával és dióval töltött kalács után nagyon is szívesen álltam neki valami hasonló finomságnak.

Sokat keresgéltem, de csak sima kürtőskalács recepteket találtam, töltöttet egy szálat se. Azt vettem észre, hogy a hozzávalók bár ugyanazok, de az arányok nem szentírásként változatlanok, úgyhogy a tésztáját nagyon elszúrni nem lehet.

Alapvetően Limara Péksége és Lyndara/ Mindmegette receptjét használtam, kicsit vegyítve.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
3 dkg élesztő
3 dl langyos tej
3-4 ek. cukor
6 dkg olvasztott vaj
2 tojás
1 kávéskanál só

Az élesztőt 10 perc alatt felfuttatjuk a langyos tejben egy kávéskanál cukorral. A lisztet egy tálba szitáljuk, beleöntjük a már felfutott élesztőt. Közben a vajat, a többi cukrot és a tojásokat jól összekeverjük, hozzáadjuk a liszthez, beletesszük a sót és kézzel simára dagasztjuk. Cipóvá formáljuk, megszórjuk liszttel és letakarva, lehetőleg napon duplájára kelesztjük kb. 30-40 perc alatt.

Utána 6 egyenlő adagra osztjuk a tésztát, és lisztezett felületen egyenként kb. 15 cm x 45 cm nagyságú téglalapokra nyújtjuk, megkenjük pl. nutellával vagy olvasztott vajjal, amit cukros dióval, vagy cukros fahéjjal szórunk meg, majd feltekerjük a hosszabbik oldala felől. A széleit olvasztott vajjal alaposan összeragasztjuk, meggörgetjük. A kürtőskalács sütésére alkalmas formát, kúpokat alaposan bekenjük olvasztott vajjal, majd rátekerjük a töltött tésztacsíkokat. Nem kell, hogy összeérjenek, mert utána deszkán úgyis meg kell görgetni, akkor össze fognak tapadni. Ekkor forgatjuk bele a kristálycukorba is a hengereket és mehet is a grillre.

No, az alapvető hiba az, ha túlkelesztjük a tésztát, ugyanis akkor sülés közben magától elkezd leválni a hengerről és bizony könnyen a parázsban végezheti, ha nem figyelünk. Nekünk 5 kalácsunk lett, mert az elején elég bőségesen bántam a tésztával. Ráadásul az első adagnál nem volt elég meleg a parázs, úgyhogy sülés helyett szépen gigantikusra dagadt a tészta, ahogy azt a mellékelt ábra mutatja. Mondjuk szemfüles voltam és gyorsan egy tepsibe mentettük, még mielőtt lepottyant volna, aztán a belső része már a kemencében sült meg. Hozzáteszem, hogy nekem ez ízlett a legjobban, mert könnyebb, vastagabb és puhább tésztája volt, mint a normál kürtőskalácsnak. Azért akadt ám olyan is, ami szépen egyben maradt és végül mindenki elégedett mosollyal az arcán gyűrte be a maga kedvencét.

Szóval előfordulhat, hogy sütünk még töltött kürtőskalácsot máskor is! ;)