Bombolone: Királylány torta

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, aki királylány szeretett volna lenni...

... valahogy így, stílszerűbben is kezdődhetne ez a bejegyzés, ha bármi közöm lenne a meseíráshoz. De nincs. :-/ Szóval csak amolyan hétköznapiasan mesélem el a torta történetét.

Hősnőnk Lilla, a fogadott unokahúgom, akinek közeledett az 5. szülinapja és mivel olyan szerencsés, hogy nem egy csúnya gonosz mostoha gondoskodik róla, hanem egy csupa szív, szerető Anyuka (többek között :), így aztán hogy, hogy nem, eljutott hozzám a nagy kérés, hogy egy királylányos tortát készítsek a jeles eseményre. Szerencsére nagy a bizalom, így gyakorlatilag teljesen szabadkezet kaptam, amit nagyon szeretek. :)

A nagyon komoly tervrajz

Nem kellett sokáig agyalnom, míg megszületett a terv. Kétszintes tortában gondolkodhattam, inspirációnak bőven találtam szebbnél szebb alkotásokat a neten. Az egyértelmű volt, hogy kell egy királylány és tornyok, hiszen maga a torta lesz a vár.

Királylány folyamatban

Először, több fázisban elkészítettem a királylányt a virágokhoz használt cukormasszából. A tömör masszának köszönhetően ez nem egy anorexiás, gazella testalkatú király kisasszonyka lett, mert ahogy ráhúztam a karóra (jaj! szegény!), elkezdett összetömzsisedni... :) Aminek igazán örültem, hogy így kb. a harmadik kézzel formázott női figura készítésnél egyre kevésbé vannak férfias vonásai az arcának, noha bőven van még mit finomítani.

A kész királylány

A tornyokat is 1 nappal előbb már összeállítottam magából a burkoló anyagból, mert ahhoz, hogy tartása legyen, dermednie kellett.

Aztán eljött a nagy nap, az első lépés az volt, hogy összeállítsam a tortákat. A felső emelet pudinggal elkövetett és tejszínnel lazított málnás krémből, málnadarabokból állt vaníliás piskótarétegek között, az alsó pedig a jól bevált trüffel torta volt. Mivel a puding nem igazán alkalmas a torta körbekenésére, legalábbis burkolat alá, ezért kevés vajat kihabosítottam porcukorral és vaníliaaromával, majd vékonyan körbekentem a kisebbik tortát. A trüffelnél a szokásos módszert alkalmaztam, a csokikrém kihabosítása előtt elkülönítettem a csoki ganache-ból (felfőzött tejszínbe olvasztott csokoládé) egy jókora adagot, majd a csokihabos betöltés után ezzel a masszívabb krémmel kentem körbe a tortát. Hagytam őket 1-2 órát dermedni a hűtőben, majd következett a két körös burkolás. Második körben természetesen már rózsaszínre színezett masszát használtam.

Majd elérkezett a legjobb rész, a díszítés. A várfalat imitálandó az egyik formázó eszközömmel bevájtam a falmintát, direkt nem törekedtem túl szabályos 'téglákra', hogy rusztikusabb legyen. Sőt, barna színű porfestékkel kissé be is foltoztam a még ósdibb hatás érdekében. Feltettem a tornyokat, az emeletekre a várfal tetejét (avagy a korlátot), a kaput és az ablakokat, valamint az indákat a virágokkal. Jó móka volt a virágokat elkészíteni, mert mindegyik 5 különálló kis sziromból állt, amiket úgy sodortam ki ujjal, mintha csak csipetkét szaggatnék levesbe, aztán a megfelelő célszerszámmal benyomtam a közepét és összeragasztgattam őket. Összesen csináltam kb. 30 ilyen kis virágot, 5-5 szirommal csupán 150 csipetkét gyurmáztam... lehet, hogy nem is tűnik olyan vészesnek, de azért kezdett már égnek állni a hajam. :)

Aztán már csak a felirat kellett, úgyhogy egy szép, várhoz illő molinót biggyesztettem a tortára az ünnepelt kishölgy nevével.