Bombolone: Erdei gyümölcsös túrótorta nagyszótárakba rejtve

Erdei gyümölcsös túrótorta nagyszótárakba rejtve

Engem ért immáron harmadszorra a megtisztelő feladat, hogy egy baráti társaság egy újabb 30. évét betöltött ünnepeltjének személyre szabott tortát készíthessek.

Ezúttal egy angol tanárnőnek kértek a barátai erdei gyümölcsös túrókrémmel töltött szótárakat.

Gyanítom, hogy ezek a régi nagyszótárak már retro minősítésűek, mert nehezen tudom elképzelni, hogy a gugli világában bárki is még ezeket az oldalakat lapozgatja bőszen keresve az adott kifejezést, de formatortának - éppen ezért és amúgy is-, remek alapanyag.

Törtem azért a kobakom, hogy hogyan lehetne feldobni a 2 kötetes szótártortát, mert olyan snassz lett volna csak úgy magában. Be is villant, hogy egy toll és egy post-it tökéletes kiegészítők, hiszen úgyis az volt a kérés, hogy a kiejtés hieroglifáival írjam fel a boldog születésnapot. Így meg olyan, mintha éppen csak kijegyzetelte volna valaki, hogy hogy is van a Boldog születésnapot angolul. És bizony, ami azt illeti, én bele is szerettem a kis cukortollamba. :) Kicsit nehezen váltam meg tőle, de persze végül azért odaadtam. :)

Így néztek ki festés előtt és után.

A fotókon látszik, hogy ez a torta különleges alátétet kapott. Ennek plátói oka, hogy nem sikerült időben beszereznem a szokásos arany alátétet. Viszont volt itthon a vastagabb ún. tortadobból egy viseltesebb darab, így aztán némi plusz cukormassza ráfordítással bevontam, belekaristoltam a faerezetet és a léc mintát. Hagytam egy napig száradni, majd másnap porfestékkel megszíneztem, hogy előbukkanjon rajta az igazi fahatás. Ez amúgy jellegzetesen airbrush festést igényelt volna, de úgy gondoltam, hogy ha másra úgysem kell, akkor egyszerűbb ezt porfestékkel megoldani.

A szótártorta bevonása egy fokkal nehezebb volt, mint számítottam. Hisz egyszer körbe burkolni nem gond, ez lett ugyebár a fehér rész, amire az oldalaknál bekaristoltam a lapokat. No de alá- illetve ráhelyezni a borítót már cukrászt próbálóbb feladat! Ezt úgy oldottam meg, hogy kinyújtottam a könyvhöz passzoló méretre a szürkés-kékre színezett cukormasszát, ráhelyeztem a már fehérrel bevont tortát. Körbevágtam az alját úgy, hogy néhány mm-t kilógjon a borító, majd egy nagyon hajlékony műanyag lap segítségével ráborítottam a cukormassza többi részét a torta tetejére, miközben az oldalán azonnal rá is simítottam, hogy nehogy ott púpos maradjon az anyag. Ezután egy jó éles szikével körbevágtam oldalt és a tetején is, szintén néhány mm-rel szélesebben, mint a fehér rész. És mivel ez elsőre is csodálatosan élvezetes feladat volt... :-/ ... megismételtem a másik kötettel is.

Gyanús volt, hogy lesz ennél még nehezebb is, és lőn! Ráfesteni a tetejére és az oldalára a feliratokat levegőben csüngő kézzel, szintén kihívásnak bizonyult. Persze a tetején egy kicsit le kellett támasztanom a kezemet, ahol annak rendje és módja szerint hozzá is tapadtam a cukormasszához. Ezt utána óvatosan megtörölgettem, aminek hatására a bevonat kezdet amolyan igazi textilborító formát ölteni, szóval még jól is sült el, mitöbb kifejezett tetszést aratott! :)

A legjobb rész mindig az, amikor minden készen van és már csak össze kell állítani a tortát. Az alsó kötetet néhány fapöcökkel megtámogattam, a felső kötetet pedig egy kivágott tortalapra helyeztem, így biztosítottam, hogy ne nyomja össze az alsó szintet és ne hajoljanak le a kilógó sarkai.

Végül, de nem utolsó sorban, következzen a recept.

Citromos-narancsos piskóta:

(32*22 cm-s szögletes formában sütöttem, ezt osztottam ketté a két kötetnek. A lenti mennyiségek fele egy 10-12 szeletes, 16 cm átmérőjű tortának felel meg, amihez a túrókrémből is nagyjából a fele mennyiséget kell csak bekeverni.)

12 tojás

24 dkg cukor

24 dkg liszt

2 citrom reszelt héja

A tojásokat alapos tisztítás után kettéválasztjuk. A fehérjét elkezdjük felverni, majd mikor eléri a puha hab állagot, hozzáadjuk a cukor felét és tovább verjük, míg kemény hab lesz belőle. Eközben a tojások sárgáját a maradék cukorral fehéredésig (világos sárga és habos állag) szintén felverjük, belereszeljük a 2 citrom héját.

Először kevés (1 lapátnyi) fehérjehabot adunk a sárga részhez, jól elkeverjük, majd óvatosan beleforgatjuk a többit is úgy, hogy a hab ne törjön össze. Beleszitáljuk a lisztet és szintén óvatos, nagy körkörös mozdulatokkal összevegyítjük a tésztát. Beleöntjük a formánkba (szilikon, sütőpapírral bélelt vagy kivajazott-lisztezett) és betesszük a 160-170°C-ra előmelegített sütőbe. Formától és magasságtól függ a sütési idő. Ha késznek ítéljük, akkor tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e.

Közben elkészítjük a túrókrémet, amit ezúttal mascarponéval kevertem ki.

Mascarponés túrókrém:

50 dkg mascarpone

50 dkg túró

2 dl tejszín

2 citrom

4 csomag vaníliás cukor

A mascarponét alaposan felverjük, kemény habbá, de vigyázzunk, hogy ne verjük túl. A tejszínt is habbá verjük, majd a túróval és a mascarpone habbal elkeverjük. Ízesítjük a citromok héjával, a vaníliás cukorral és az egyik citrom levével. Persze ízléstől függően lehet citromosabbra vagy édesebbre is készíteni, azonban figyelembe kell venni, hogy a növényi tejszínek, amiből jobb hab verhető, édesebbek is. Ugyanakkor itt a betöltés része volt, hogy a túrókrémet megpakoltam vegyes erdei gyümölcsökkel, amik ugyebár szintén fanyar ízt adnak hozzá, ilyen esetben elkelhet még egy kis cukor. Ha a gyümölcs mirelit, akkor 1 nappal előbb tegyük át a hűtőbe, hogy kiolvadjon és ne a tortában eresszen levet.

Amennyiben nem burkolt tortát készítünk, úgy a betöltés után vastagabban kenjük körbe a tortát a megmaradt túrókrémmel és a tetejét friss erdei gyümölcsökkel díszítjük.

Burkolás esetén, különösen nyári melegben a maradék krém helyett jobban ajánlott porcukorral kihabosított vajkrémmel körbekenni a tortákat, mert azt jobban bírja a cukorbevonat, mint a tejszínes vagy mascarponés krémeket.

Erdei gyümölcsös túrótorta nagyszótárakba rejtve

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés

Galéria

Cimkék

Szösszenet magamról

Blogarchívum

Partnerek