Bombolone: Jégvarázs kastélytorta

Imádom, amikor 4 éves kis cukorfalatkáknak olyan határozott elképzeléseik vannak a szülinapi tortáikat tekintve, hogy csak pislogok. Nálam most először landolt Jégvarázsos kérés, de itt kérem az egész mesét meg kellett (volna) jeleníteni. Ugyanis a kis ünnepelt nem csak a kastélyt és 1-2 figurát, hanem az összes fontos szereplőt szerette volna látni a tortáján. :) Tehát Elsát, Annát, Olafot a hóembert, Svent a szarvast, de még a fiúkat is, Hanst és Kristoffot. Hű, kicsit berezeltem, meg osztottam-szoroztam és bizony azt kellett mondanom, hogy a figurákat nem vállalhatom. Ennek több oka is volt. A legfőbb, hogy nem tartok ott, hogy tutira hozzam az eredeti Disney vonásokat, márpedig egy ilyen tortán az elég fontos. Aztán ennyi figurát elkészíteni ráadásul olyan sok időbe telt volna, hogy tán még most is azokat csinálnám. Hisz maga a kastélytorta "megépítése", amiben végül megegyeztünk, is volt majdnem 12 óra tornyostul-mindenestül. Bár alapvetően annak a híve vagyok, hogy a tortán legyen minden ehető (még ha a kemény cukordíszek mégsem feltétlen az ép fogak barátai), de ez esetben jobbnak láttam, ha a műanyag figuráknál maradunk. Sok tortán láttam is ezt a megoldást, de nem mellesleg lehet velük játszani később is: 2 in 1, torta és ajándék egyben. ;)

Ezek után már csak az az apróság volt hátra, hogy legyen glutén-, laktóz- és cukormentes. Az utóbbit sajnos egyből ki kellett zárjam, hiszen eleve a burkolat tömény cukor, másfelől a piskótába és krémbe egyszer kipróbált eritrit sem győzött meg idáig. Glutén- és laktózmentes édességet nem olyan nagy kunszt csinálni, de cukor nélkülit... hát, azt egyelőre meghagynám az erre szakosodott cukrászdáknak.

Az alsó szint piskótája a Focilabdánál megismert kakaós olajos piskóta, a krém a szokásos és hőn szeretett trüffel volt. A felső szint vaníliás piskótát és igazi málnavelővel készült málnahabot rejtett. A piskótákat a gluténmentesség jegyében rizs- és kukoricaliszt keverékével sütöttem. Nagyjából 2/3 : 1/3 arányban kevertem őket és teljesen jó állagúak lettek. Növényi tejszínnel a laktózmentesség is adott volt.

Ám, ami nagy dilemmát okozott, az a burkolat. Ugyanis a jól bevált K2 vagy más néven Unidec massza (mandulaaromás cukormassza) sajnos búzakeményítőt is tartalmaz. Így aztán kerestem egy házi fondant receptet. Találtam is, ráadásul ugyanazt több tortás oldalon. Gondoltam, hogy ha ennyien használják, akkor biztos jó lesz. Végül Kricky oldalán talált leírásnál maradtam. Mivel emeletes tortához kellett számolnom, így tripla adaggal ugrottam neki a feladatnak, hiszen egy adag nem ad ki egy teljes kilót. Azóta sem hevertem ki a cukor sokkot, noha nem is ettem belőle, csupán egy apró darabot kóstoltam. Tudom, hogy a gyári is tömény cukor, sőt még az imádott, ám igen drága marcipánban is bőven van, de mandulaíz vagy legalább aroma nélkül, nem az én műfajom. Remélem ugyan, hogy az ünneplőknek azért a tortaszelettel együtt ízlett minden, bár javasoltam, hogy nem muszáj a burkolatot megenni. Az igazság az, hogy az elmúlt 6 évben, amióta tortázok, már annyi cukormasszát ettünk, hogy még én is odáig jutottam, hogy a tányéron hagyom és inkább a piskóták és krémek ízének harmóniáját élvezem. Amúgy állagában egész jól használható volt a massza, lehetett nyújtani és szépen burkolni, de azért viszonylag gyorsan kellett vele dolgozni, mert hamarabb száradt, mint az Unidec. A hűtőben meg nagyon megkeményedett, úgyhogy a kiálló díszekkel vigyázni kellett, mert könnyen törtek. Szóval ízlések és pofonok, nekem nem lett a kedvencem, de sokaknál bevált, úgyhogy a receptet a fenti linken eléritek. :)

Jégvarázs kastélytorta

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés

Galéria

Cimkék

Szösszenet magamról

Blogarchívum

Partnerek