Bombolone: Pocoyo torta

2017. február 8., szerda

Pocoyo torta

Január végén lett 4 éves az én egyetlen drága kicsi unokahúgom. A télen született gyerkőcöknek azonban nem könnyű összehozni a szülinapi bulit, mert ilyenkor bizony mindenféle járvány tombol és a fél óvoda beteg. Szandrám is betegeskedett a szülinapja hetében, úgyhogy halasztani kellett a bulit. Aztán a barátnők is kidőltek, úgyhogy volt kavarodás... lesz zsúr, nem lesz zsúr... meggyógyultak, lesz zsúr!!! :)

Igen ám, csak sajnos nálam közben besűrűsödtek a dolgok és így idő szűkében a rendelkezésre álló diókrémmel készítettem neki tortát, ami bár nagyon finom volt, de a csoki mellé bizony a "vaníja" kellett volna. Úgyhogy vasárnap óta próbáltam feldolgozni, hogy pont a kis ünnepeltnek, pont az én kis imádott unokahúgomnak nem ízlett a tortája. 😢 Noha úgy hallottam, hogy a többieknek egyébként ízlett, ez nem vigasztalt teljes mértékben.

Mivel a kedd a mi napunk, azaz én megyek érte az oviba és nálunk tölti a délutánt, így nem álltam meg, hogy ne engeszteljem ki egy mini "vaníja" tortával. Nem mintha 1 héttel ezelőtt nem egy szelet gyümölcsös-vaníliás sütit kapott volna egy közeli cukiban. No, de hát mi akkor köszöntöttük, és egy cukrász nagynéni meg hogy is tudna szülinapozni torta, de legalábbis süti nélkül.

Most viszont térjünk vissza 'A Tortára', amit a zsúrjára készítettem. Sok mesét szeret a szentem, ezúttal Pocoyo-ra esett a választás. Én nem igazán ismerem, de képek alapján szerencsére egész könnyen megformáltam a jópofa, vidám kis figurákat, hogy aztán a torta tetejét benépesítsék. Körülöttük színes csillagokkal és piros masnis szalaggal igyekeztem igazán szülinapos hangulatot teremteni. Szandra neve pedig természetesen a mese feliratához hasonlító színes négyszögekben jelent meg a torta oldalán.

Belül, ahogy említettem finom diókrém és trüffel váltotta egymást a pihe-puha kakaós piskótalapok között.
Egyébként, ha egy évvel ezelőtt tettük volna a kisasszony elé, szerintem gond nélkül befalta volna, mert akkor még a mindegy mi, csak édesség legyen fázisában volt. Azonban 4 éves korára már bizony formálódott az ízlése (vagy a válogatóssága, de én aztán nem szólhatok egy szót se), hogy mit eszik meg, és mit nem, még ha csak a színe vagy a formája miatt is. Ilyenkor nem sokat tudunk tenni.... na jó, néha egy kicsit füllenteni, hogy az nem az, aminek látszik, de ez inkább a főtt ételek esetében válhat be.

Szerencsére a torta azért tetszett neki, az igazi ízélményt pedig tegnap pótoltuk. Ugyanis csináltam neki egy mini vaníliás, málnás-ribizlis tortácskát, amit szerencsére elégedett mosoly közepette fogyasztott el, úgyhogy nagynéni lelkében is helyre állt a rend. :) Az viszont biztos, hogy jövőre nagyon fel kell mérni a kívánságokat és azt szigorúan követni kell.

Mutatom a mini "Vaníja" tortát is:

És a madárkát, mert ő meg elbújt Pocoyo mögött, pedig jó arc lett ;)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Szösszenet magamról

Minden ott kezdődött, hogy csokoholistának születtem...

... aztán belecsöppentem a hihetetlen és lenyűgöző tortakreációk világába, és itt ragadtam. Immáron cukrászként keresem a lehetőséget az álmaim megvalósításához. Ennek első lépése, hogy egyfelől saját alkotásaimat, legkedveltebb receptjeimet, tapasztalataimat, másfelől inspirálóim csodás műveit megosszam Veletek. Remélem, hogy aki erre jár, talál kedvére valót.

Kellemes barangolást kívánok!

Andi

Pocoyo torta

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Keresés

Galéria

Cimkék

Szösszenet magamról

Blogarchívum

Partnerek